"Mai receptünk: Lehetsz király! - dadogva is.
Hozzávalók:
1. Szoknyabolond báty, aki rangon aluli és elvált nőbe szerelmes.
2. Szerető feleség, aki helyetted is átlép az ányékodon.
3. Egy ausztrál színész, aki beszédspecialistának adja ki magát, közben a herceg-királyban is az embert látja.
4. Valós események, melyek megihletik az egyik legjobb brit történelmifilmes rendezőt.
Elkészítés:
Veszünk egy jó adagnyi ismert történelmi eseményt és udvari titkot (közel 15 évnyit), mindezt alaposan átszűrjük, hogy csak a számunkra legfontosabbak maradjanak. A szűrt alapot rábízzuk egy már sokszoroson bizonyított rendezőre, a 2000-es évek brit és amerikai történelmi filmjeinek és sorozatainak egyik legjobb direktorára, Tom Hooperre (bizonyíték: Elizabeth, John Adams, Longford). Bábjainak az elmúlt évtizedek talán legjobb brit és ausztrál színészeit szerződtetni, hogy a korhű díszletekben nyelvhű aktorok elevenítsék meg a szereplőket. Az összetevőket pihentetjük, hogy jól összeérjenek az ízek, majd az év utolsó harmadában, a fesztivál- és díjátadóidőszakban tálaljuk.
"
(forrás: Prolihisztor blog)
A király beszéde tényleg egyike az év legjobb filmjeinek. Nagyon bízom benne, hogy Geoffrey Rush megkapja majd a legjobb mellékszereplőnek járó Oscart, mert hatalmasat játszik, megítélésem szerint nagyobbat, mint Christian Bale (aki befutónak tűnik a kategóriában) a Fighter-ben. Colin Firth-nek pedig csak azért nem nyomom a kezébe a szobrocskát, mert a 127 Órát még nem láttam!
