A hangyák bonyolultan szervezett világában sok analógia fedezhető fel az emberi társadalmakkal. Az egyik ilyen hasonlóság, hogy egyes hangyáknál is kialakult a rabszolgatartás. A rabszolgatartó hangyák rabló hadjáratokon igyekeznek elrabolni a fészkük fenntartásához szükséges dolgozókat, a megtámadott rabszolgahangyák pedig ádáz küzdelemben védik bábjaikat.
A világon több olyan hangyafaj él, amely más hangyákkal végezteti el a királynő és a boly körüli teendőket. Ezek a rabszolgahangyák etetik a királynőt, gondoskodnak a lárvák és a bábok megfelelő életkörülményeiről, illetve építik és karbantartják a hangyabolyt. A rabszolgatartásnak különféle fokozatai vannak. Akadnak olyan hangyák, amelyek csak a boly életének beindításához rabolnak el bábokat más hangyafajoktól, majd később önfenntartókká válnak. A legfejlettebb rabszolgatartók - amelyeknek hírhedt képviselői az amazonhangyák - azonban teljesen rá vannak utalva rabszolgáik munkájára, nélkülük a boly elpusztulna.
"Az amazonhangyának (Polyergus rufescens) legfejlettebb a rabló- és rabszolgatartó-ösztöne. Szervezetén már nagyon is meglátszik, hogy rablóösztöne minden más tevékenységet háttérbe szorított. Rágója ár alakú, belső szélén hiányzik az a legkülönbözőbb munkákra alkalmas, lapát alakú kiszélesedés, mely a fészkében rabszolgaként élő Formica fuscán vagy ennek alfaján, a rufibarbison oly szembeötlő. Rágója nem is használható semmilyen házi munkára, hanem annál félelmetesebb harci eszköz, mellyel rabló hadjáratai alkalmával könnyen szétharaphatja a bábjait védő rabszolgahangya fejét. Az amazonhangya élete és fajának fennmaradása tehát "rabszolgájától" függ. Ezért egyetlenegy napot sem mulaszt el az amazonhangya, hogy meg ne kíséreljen újabb rabszolgákat szerezni.
Bár a rabszolgatartó hangyák - erős fegyverzetük miatt - előnyben vannak a rabszolgahangyákkal szemben, azért azok sem teljesen védtelenek az ellenséggel szemben. Amikor a hangyák rabszolgatartók közeledését észlelik, rendkívül agresszívan védekeznek, és próbálják elpusztítani őket harapásaikkal és szúrásaikkal. A rovarok azonban nem pazarolják energiájukat a kevésbé fenyegető behatolókra. Az Ethology folyóirat legújabb számában közölt eredményekből kiderült, hogy a hangyákból a rabszolgatartó váltotta ki a leghevesebb reakciót. A többi hangyát csak egyszerűen megpróbálták kicibálni a fészekből, de a rabszolgatartóra többen is rárohantak, csípték, harapták, ahol érték.
Szintén a közelmúltban fedezték fel, hogy a rabszolgák néha fellázadnak uraik ellen. Kiderült, hogy egyes elrabolt lárvák felnőve módszeresen gyilkolni kezdik foglyul ejtőik bábjait, ahelyett, hogy gondoznák azokat. Néha akár a fészek kétharmadát is kiirthatják. (origo)
