Petidevil Blog

Ilyen ez a fentlakó, megdolgoztat keményen, persze néha leszór néhány morzsát, csakhogy nehogy feladjam. Legalábbis remélem, hogy ezért teszi, és nem azért mert elfogyott a nektár számomra. Mindenesetre kedves tőle, hogy érted dolgoztat ennyit, másért nem lennék hajlandó...
 

Egyik komoly heppem felhívni a környezetemben élők figyelmét a tudatos fogyasztásra. Ha lehetőség van választásra, azaz egy adott termékből van jó minőségű magyar, akkor azt vegyük meg, és ne a német, spanyol, olasz, szlovák, kínai szarokat kétes minőségű javakat. És hogy miért mániám ez? Pofon egyszerű, mondhatnám, hogy józan paraszti ésszel felfogható! Ha egyszer lehetőségünk van választani, hogy X darab magyar családot etetünk, és közben Magyarország gazdaságát erősítjük, vagy két kézzel segítünk a zsi tőkéseknek kilapátolni a pénzt hazánkból, akkor ne legyünk saját magunk ellenségei! Nem egyszerű átállni arra, hogy az ember ilyen gondolkodással vásároljon, és sajnos vannak olyan külföldi jószágok (elsősorban ruházat), amelyeknek nincs magyar helyettesítő termékük, de sok kicsi sokra megy, ha csak néhány ponton változtatunk a listánkon bevásárláskor, majd fokozatosan elkezdünk figyelni arra, hogy piros-fehér-zöld dolgokat vegyünk, na akkor lesz majd nemzeti összefogás!

Az ihletet a bejegyzéshez az Adjon Isten márkanevű gyümölcslé adta. Az ital 100%-os (magyar)gyümölcstartalmú, nem tartalmaz sem cukrot, sem tartósítószert. Az előállító cég szlogene:"A termelők, a készítők és a forgalmazó magyar emberek, magyar embereknek adnak munkát és nem állnak szóba multikkal!"

Íme a honlapjuk:(ha kedvet kaptatok rendeljetek, mert nagyon finom!)

http://www.csaladellato.hu/ 
 

Ez a dokumentumfilm bemutatja, hogy miket művel nap mint nap a valaha élt legszörnyűbb teremtmény, az ember. Csak erős idegzetűeknek!

Tegnap este volt a fekete dobozban ez a jó kis klasszikus. Én szeretem, akárcsak az átlag magyar nézők, ezért meglepő számomra, hogy imdb-n csak 6.1-es a film, ők tudják...
 

Az év egyik legjobban várt filmje a facebookról, egész pontosan annak (valós vagy kissé színezett) létrejöttéről fog szólni. A premier Magyarországon november 11-én esedékes, szinte tűkön ülök, pedig fakír sem vagyok. A főszerepet az új színészgeneráció talán legnagyobb tálentuma, Jesse Eisenberg kapta, rá is kíváncsi vagyok, csak azt az idióta műmájer semmirekellő tehetségtelen Timberlake-et nem tudom miért kellett benyomni....pénz beszél...

"David Fincher (a rendező) egy iszonyatosan izgalmas, sötét, gunyoros filmet szállít nekünk ambícióról, geekségről és kapzsi-ságról."(origo)

A betétdal (amelyet ma hallottam először) teljesen véletlenül pont az a szám, amelyet az előző bejegyzésben belinkeltem(Radiohead-Creep). Ilyen véletlenek vannak???

Trailer!

A teljes dal

70 évvel ezelőtt történt, hogy egy megalázott nemzet feltámadott poraiból. Sajnos azonban a történelem két rossz közül, mindig a kisebbiket bünteti. (El ne olvassátok az origo-s publicisztikát!) Szebb jövőt a magyaroknak!

"Sietni kellett a díszkapuval. Lovas legény jelentette, hogy a honvédek már a szomszéd falunál vannak, s délre megjönnek hozzánk.
Néhány perc múlva már nem is emlékeztünk semmire, ami aznap történt. Ácsoltunk, szegeztünk, díszítettünk. Előkerültek a titkon varrt lobogók, színeiket mámorosan itta a lelkünk, s mintha részegek lettünk volna, olyan volt éppen. Néhány perc múlva már olyan távoli volt az egész, a román katonák, a rablás, az aggodalom. Honvédeket vártunk! Tudtuk, hogy ott vannak már a hegyen túl, s ez volt a legnagyszerűbb érzés, amit valaha éreztünk.
Te szegény magyar testvérem, valahol Budapesten, vagy az Alföldön, vagy távol Dunántúl: sajnállak, mert te nem ismerheted ezt az érzést. Nem tudhatod, mi az: honvédeket várni. Sajnállak, mert te nem éltél rabságban huszonkét évet, nem szenvedtél megaláztatást, nem tűrtél idegen parancsot. Téged nem üldöztek, nem raboltak, nem voltál megvetés céltáblája magyarságod miatt. Te nem is tudhatod igazán, hogy mi az, amit mi éreztünk akkor!
Nem lehet szavakat találni erre, és nem lehet mondatba foglalni ezt. Csak érezni lehetett, valami szépet és nagyot, ami hol összeszorította az ember torkát, hol nevetést bugyborékoltatott ki rajta. Hatalmas volt és nagyszerű, a díszkaput ácsolni, díszíteni, öltözni tiszta parádés ruhába, kokárdát tűzni rá, nemzeti színűt, s nem gondolni többet román katonára, szuronyos csendőrre, tiltó feliratokra, házkutatásra, hadbíróságra.
S mi volt az: zászlót tenni fel a háztetőre! Aztán ott állni az udvaron az öreg ház előtt, s nézni a zászlót, ahogy lobogott a szélben, csak nézni, könnyes szemmel és levett kalappal, s a vén házat, mely mintha megfiatalodott volna, úgy nevetett, ragyogott szemben az őszi nappal, s úgy emelte tetejével a zászlót, hogy egy fejjel lett magasabb körül a hegyeknél.
Drága izgalmak voltak. A kapu díszítése… Ide még egy fenyőág… oda egy kis zászló… aztán a felirat: „Huszonkét évig vártunk, most: honvédek, előre!” Virág, sok-sok virág…
…Pujoni magyarjaival megjött a tiszteletes úr is. A beszédek sorrendjét tárgyaltuk, s hogy ének, szavalat miképen lesz majd… és lestük az országutat, remegő szemmel, remegő izgalommal…
Aztán az első porfelhő a távoli kanyarnál… Jönnek a mieink! Itt vannak! Jönnek! Gépkocsi gépkocsi után tűnt fel a rétek mellett… Jönnek már! Jönnek!
Nem, ezt nem lehet leírni.
Álltunk a díszkapu mellett, az egész testünk egyetlen szív volt, az egész utca egyetlen szív volt, az egész világ egyetlen szív volt, és ez a szív úgy vert és dobogott, hogy nem lehetett már bírni vele…
Ideges szavakat váltottunk gyorsan: ez oda álljon, az oda… beszéd, szavalat, ének… jaj, csak rendben menjen minden…
Aztán már ott voltak.
Ma is látom: elsőnek egy kerékpáros legény érkezett. Arca, ruhája csupa por, de a szeme világított felénk, testvérszem volt, a mi szemünk volt! Leányok szórtak virágot eléje, eléje és reá, ujjongtunk és ordítoztunk, sírtunk és nevettünk, énekeltünk és imádkoztunk, őrültek voltunk abban a percben, igazán őrültek.
A kerékpáros legény jött, ránknevetett, intett a kezével és áthaladt a díszkapu alatt. S már ott voltak mögötte a többiek, kerékpáron és roppant gépkocsikon, nevettek és integettek nekünk, s mi csak kiabáltunk ész nélkül, s dobáltuk rájuk a virágot, rengeteg virágot, míg csupa virág lett az utca s míg berekedtünk egészen és úgy éreztük, hogy részegek vagyunk valamitől és szédülten kavargott körülöttünk a világ.
És nem volt beszéd és nem volt fogadtatás. Csak fegyelmezetlen vad ordítozás volt, és az arcunkon könnyek folytak végig, és elfelejtettünk mindent: éneket, beszédet, fogadtatást." (Wass Albert)
 

Iszonyat nagy film! Kultuszfilm! Hatalmas grat a forgatókönyvírónak, mert egyszerűen zseniális karaktereket alkotott, akikhez a megfelelő színészeket is sikerült megtalálni. Elég ha csak Philip Seymour Hoffmant vagy a Hannibál ébredésében a vérszomjas Grutast játszó Rhys Ifanst említem. A sztori is nagyon jó, és a betétdalok... imdb-n is 7.5-ös, nézzétek meg!

A filmről szerintem nem szükséges szólnom, mert klasszikus. A zenét John Williams szerezte, aki ugyan megkapta a legjobb zene Oscar-díjat, de nem ezért a műért, hanem a Schindler listájában felcsendülőért. Ez sokkal jobb annál, de hát ugye ki volt adva, hogy mindent Schindlernek kell nyerni. Vajon miért... na de nem leszek kirekesztő!

 Bár sokan fanyalognak, de szerintem a film is jó! A történet sem a legbugyutább, Stallone pedig nagyon jó színész. Aki nem tud túllépni azon, hogy a főhősön sosem fog a golyó, nos az ne nézzen se háborús- se akciófilmeket!

Egyébként imdb-n is jónak mondható a 7.3 pont, amit a film kapott, szóval csak ajánlani tudom mindenkinek!

Spoiler!!!!

Ez a szám akkor csendül fel a filmben, amikor Rambo végigtekint azon a párszázezer ázsiai áldozaton, akit gépágyúval "szanaszertendőszéjjel" lőtt!! :D:D Picit vicces jelenet, de fantasztikus a dal.
 

Nagy-nagy kedvencem Török-Zselenszky Tamás. Zseniális dalai, dalszövegei vannak! Jópár dalt ide a blogra is kiraktam már, most pedig még inkább szeretném terjeszteni Tamás különleges lelkének gyümölcseit. Egész pontosan az új, Antibeautycum (zseniális szójáték, grat a kiötlőnek!) címre hallgató DVD-jét szeretném ajánlani nektek, melyen találhatók dalok, videók, exkluzív fotók és interjúk, valamint Tamás eddig megjelent verses-kötetei. A DVD ingyen letölthető! Ha tetszik, terjeszdd ismerőseid között! ;)

Letöltés: http://glb-b2.1fichier.com/get/5yxuoi/zselenszky-antibeautycum_rare_pack_dvd.rar 

"Török-Zselenszky Tamás vagyok. A gyerekként rám ragasztott "Nap" csúfnéven túl, legtöbben "bolond zselenszkyként" emlegetnek. Inkább az utóbbit szeretem, érzem sajátomnak. Tizenöt éve zenélek, ám mindenki hallja, hogy nem vagyok zenész. Valójában egy mesefigura volnék, egy sötétbe nyaralni jött szivárványtükör-ember. Mindenki olyannak lát, amilyenné látni képes engem. Van, aki csak bosszankodásra és versengésre használ. Akit érdekel, annak megmutatom, hogyan gyönyörködöm, hátha lesz, aki kedvet kap a velem gyönyörködésre. A tiszta természetességtöl eltávolodott, sorozatos orra koppintgatást megélt társadalomnak, nem ordítozó, számon kérö, versengö prófétákra van szüksége, hanem új látásmódra. Engem is kiráz tölük a hideg. A depresszió, már egy egész népet érint. Ám a nép személyekböl áll, és egy gyönyörködö bolond dolga, hogy a bizonyos személyeknek szépséget, reményt adjon. Ha egyesével leszünk látók, úgy is egy nagy, tiszta szemmé válhat az ország. Táncolok, kiáltozom, tükröt tartok, gyertyát gyújtok, tintát iszom, szemet nyitok. Segítek agyból szívbe fordítani. Rendkívül örülök, hogy megnöttem, és öszülö halántékkal lehetek örök gyerek. Ennyi. Nem duzzogok azért, mert kezdetben egyoldalú a játék, s a "nép" még nem meri adni magát. Megértem, ha elbújnak ennyi csalódás után. Azzal törödöm, hogy mindent odaadjak, a többi rájuk tartozik. Feledjenek is el, csak magukra figyeljenek, hogyan válik életté bennük e pár dal és írás! Ha bármit is kéne mondanom magamról, az a legkomolytalanabb dolgok sora lenne, úgyhogy, ha nem gond, hagyjuk. A magukat komolyan vevökre, már akad rossz példa a történelmünkben. Egy emberröl úgyis akkor mondható ki, ki volt, amikor már eltávozott innen, és jól látható, miért, hogyan, kikért élt le egy életet. Addig elég, ha a vele élök szenvednek töle :). Köszönöm a jó szándékot mindazoknak, akikkel együtt lehetek ezen a furcsa ösvényen."

Az asszonyságot elkapta az ideg, mert nem kapott csirkefalatkákat!!!

(E videó fényében különösen vicces az origo-n tegnap megjelent publicisztika, hogy az amerikai kultúra mennyire fantasztikus, le ne merjük nézni! Áhhh...lmp-s...)
 

Engem valahogy mindig megtalálnak a jó filmek! Tegnap este kiélvezve a szabadnapom nyújtotta temérdek időmet, úgy gondoltam filmezek egy csöppet. Először befejeztem Roman Polanski Szellemíró-ját. Nekem tetszett, jó kis csavaros sztori, olyan "kétszernézős". Ewan McGregor és Pierce Brosnan nagyon jók, Polanski pedig nagyon ért a helyszínekhez, egy zárt szigeten végig borongós időben, fogalmazzunk úgy, hogy kellően nyomasztó. (csak zárójelbenjegyzem meg, hogy akit cseppet sem érdekel a világpolitika, az bele se kezdjen a Szellemíró-ba) Nálam: 7/10

A forgatókönyv egyszerűen tökéletes, a mondanivalóval 10000%-osan egyetértek, a szatírikus (néha hímsoviniszta) Spacey-poénokon pedig szétröhögtem magam.

"az Amerikai szépség azt akarja bemutatni, mennyire képtelen itt bárki is valaminő értelemre lelni életében, de ezt a tételt a "mindenki mindenkivel mindenhogyan" erotikus gyakorlatlanságában mutatja be - nem nagyon mennek a dolgok gazdagéknál -, amin persze nevetni fogsz, de aztán rájössz, hogy végül is rémes.
Talán ez az első film a mostani gazdagodási hullám idejéből, amely megpróbálja szellemesen kritizálni ezt az új életrendet. Ahol mindenki tizenvalahány órát dolgozik, de képtelen a másikra (gyerekére, társára, szerelmére) akár egyetlen pillanatot is áldozni, ahol a karrier minden, ahol kézikönyvből lehet csak megtanulni a boldogság tízparancsolatát, mert egyébként nincs rá mód és alkalom."

A jelenkori társadalom képét tökéletesen festi le a film, elgondolkoztat, és kiutat is kínál.

Maroknyi szabadidőmbe végre belefért egy film. A Légióra esett a választásom és nem bántam meg. Holott majd minden kritikus lehúzta, 5-ös átlaga van imdb-n és port-on is. A kommentek azonban megoszlottak a szélsőségek között, van akinek nagyon nem tetszett, van akinek nagyon bejött. Én utóbbiak közé tartozom! A történet engem eltalált, Paul Bettany és Kevin Durand kiválóan hozzák az angyalokat, az utolsó rendes ember Lucas Black, és az emberiség utolsó reményének édesanyja (Adrianne Palicki) már inkább kifogásolhatók. A zene és a látvány is jó. Ez a film nem korszakalkotó, valóban sokat koppint innen-onnan, és néhol tényleg viccesek a horror-elemek, nekem a történet miatt mégis tetszett, és lehúzónak érzem az 5/10-et.

Az elkövetkezendő hetekben, hónapokban (években, évtizedekben) nem kis fába fogom vágni a fejszémet! A munka, tanulás és zene után megmaradt szabadidőmben igyekszem majd elgondolkodtató bejegyzéseket alkotni a magyarság, mint érzés, mint hatalom témakörében. Bizony nem kis vállalkozás ez! Szerencsére mentorok akadnak bőven, ez jó, de az elsajátítandó ismeretanyag hatalmas, azt ne várjátok tőlem, hogy rögtön Géczy János, Vukics Ferenc, vagy éppen Pap Gábor szintű gondolatmeneteket alkossak, de főleg egy-egy résztémakörben úgy gondolom én is el tudlak kalauzolni benneteket. Ezt a bejegyzést egy kis ráhangoló videóval zárom, egy olyan videóval, amely segíthet rátalálni arra, amit oly sokan (akár tudtukon kívül is) keresnek.

Tudjátok nagyon különös érzés ez. A nemzethez tartozás érzése. Magasztos, egyén feletti, és valami olyasfajta erőt sugároz, amely önmagában elegendő minden külső és belső ellenség elnyomásához. Nehéz betartani, de nem szabadna törődnünk a parazitákkal. Ha mi magunkkal foglalkozunk, és mi erőssé válunk, akkor nemhogy ember, de még az Isten se árthat nekünk!

Tartozok egy nemzethez. Ráeszmélek, hogy nem egy, két, vagy három testvérem van, hanem 15 millió, megborzongok a Himnusz alatt (amelyet éneklek, és nem hallgatok!!!!), felnézek és büszke vagyok a nagy elődökre, a szabadságharcosoktól a nagy poétákon át Attila nagykirályig. És mindvégig áll a szőr a hátamon. Mily magasztos érzés, és mégis mily kevesen érezhetitek, magyarok! Megfosztanak tőle titeket. Megfosztanak az iskolák, a politikusok és sajnos lassan már a saját eleink is... Testvéreim! Ne hagyjátok magatokat! Szerezzétek vissza, amit elvettek tőletek, és erősebbé váltok, mint bármely nemzet e földön, ha újra elsajátítjátok a Szittya-Magyar erkölcsöt, és újra felvállaljátok rég elfeled(tet)ett hőseiteket!

Segítek, próbálok segíteni, akárcsak a mentorok. És itt az internet is, nem csak facebookra lehet használni!

Régen láttam tévében. Emlékeztem rá, hogy tetszett, és tényleg jó. Egyszerűen jó érzés felkelni az ágyról a film végeztével. Ennek ellenére imdb-n 5.5-öt, port.hu-n 7.6-ot kapott, az igazság valahol a kettő között van, mert nem korszakalkotó, de nem is nyögvenyelősen egyszernézős alkotás ez. Aki hozzám hasonlóan egy évtizedben egyszer megnézi, az nem fogja rá sajnálni azt a másfél órát! Travoltát szükséges méltatnom?! Fenomén!

Nagyon megindító és elgondolkodtató film, igazán kíváncsi vagyok milyen lehet a könyv. Ha esetleg valaki olvasta, kommentben megoszthatná velem az élményét! 
 

Elnézést kell kérnem, hogy az írásaim ritkák, de a nyár már csak ilyen pörgős, és ez így van jól. Nagyon jól! :D

Szóval az új blokk a blogomban, mint az könnyen kitalálható a bejegyzés címéből: a legjobb filmbetétdalokat fogja csokorba gyűjteni. Ha olyan filmből veszek számot, amelyről még nem írtam, akkor a filmről is fogok ejteni néhány szót. 

Az első választásom (nincs sorrend!) azonban a Sziget betétdala, amelyről viszont már írtam korábban! (Aki nem emlékszik sürgősen olvasson vissza! :P)