Petidevil Blog

Német és kanadai kutatók választ találtak arra a kérdésre, hogy a városi élet miért növeli a skizofrénia és más mentális zavarok kialakulásának kockázatát. 

Ismert, hogy a nagyvárosi lét árthat az ember mentális egészségének. Német és kanadai kutatók most egy lehetséges választ adnak az okra is a Nature tudományos magazin legfrissebb számában közzétett tanulmányukban.

Agyi képalkotó eljárással kimutatták, hogy a városban lakó vagy városban felnőtt emberek bizonyos agyterületei erőteljesebben reagálnak a stresszre. Véleményük szerint ez megmagyarázhatja, hogy a városi élet miért növeli a skizofrénia és más mentális zavarok kialakulásának kockázatát.

Korábbi kutatások során ugyanis úgy találták, hogy a városban való nevelkedés növeli a skizofrénia kockázatát, egyes bizonyítékok pedig arra utalnak, hogy a nagyvárosokban lakók körében gyakrabban fordulnak elő hangulati és szorongásos zavarok.

A most ismertetett vizsgálatba bevont önkéntesek mindegyike egészséges volt. A kutatók elsősorban arra voltak kíváncsiak, hogy az egyes emberek agya miként reagál a más emberek által okozott stresszre. A résztvevőknek agyuk szkennelése közben matematikai feladatokat kellett megoldaniuk. Ezekről úgy tudták, hogy könnyűek lesznek, ám valójában olyan trükkösek voltak, hogy minden önkéntes szinte valamennyit elrontotta.

Még a szkennerben fekve hallhatták a résztvevők, amint az egyik kutató kritizálja teljesítményüket, arról beszél, hogy az meglepően rossz és csalódást keltő, majd azt is közölte az önkéntesekkel, hogy képességeik alapján talán nem is alkalmasak a vizsgálatban való részvételre.

A nagyvárosban élők agya intenzívebben reagál a pszichés nyomásra

Az eredeti vizsgálat a 32 résztvevőnél úgy találta, hogy a városlakók két agyterületének tért el az aktivitása a bántó kritika jelentette stressz alatt a vidékiek (nem városlakók) agyához képest. Az egyik az amygdala volt, amely többek között a környezetből érkező fenyegetésekre reagál, a másik pedig az amygdalát szabályozó agyi idegpálya.

A stressz a 100 ezernél nagyobb lélekszámú városok lakóinak agyában váltotta ki a legnagyobb aktivitást az amygdala területén, ennél kisebb aktivitást mutatott a 10 ezer lakosú városokban élőknél az adott agyterület, a legkisebb aktivitást pedig a 10 ezernél kevesebb lakosú településen élőknél tapasztalták. A kutatók azt is figyelembe vették, hogy 15 éves koruk előtt hol éltek a résztvevők. Ezzel kapcsolatban is azt találták, hogy minél több időt töltött valaki gyerekkorában nagyvárosban, annál aktívabban reagált a stresszre az amygdala és az azt szabályozó kör.

A stressz hatását vizsgáló kísérletet később kis változtatással újabb 23 önkéntessel is megismételték, ebben az eredmény az elsőhöz hasonló volt.

Ezt követően újabb 37 felnőtt agyi aktivitását már úgy vizsgálták, hogy nem kritizálták a feladatmegoldás közben teljesítményüket. Ennél a tesztnél nem találtak különbséget a városiak és a vidékiek agyi reakciójában. A kutatók szerint ez arra utal, hogy a különbség nem a mentális teljesítményben van, hanem a kritizálásból, a negatív stresszből adódik.

A tanulmány nem ad választ arra, hogy a városi élet miért élezi ki ennyire az agy reakcióját - magyarázta Andreas Meyer-Lindenberg, a mannheimi mentális egészség központi intézetének munkatársa, a cikk első szerzője. Állatkísérletek azt mutatják, hogy a fiatal korban elszenvedett stressz hosszan tartó hatást válthat ki - tette hozzá. (MTI)
 

Ezért. 

Az ég olyan csodálatos tud lenni egy nyári éjszakán, amilyennek elképzelni sem tudjuk. Mert mi nem látjuk. A fényszennyezés, a piszkos levegő elfedi előlünk az ég csodáit. De a világ más eldugottabb helyein sokkal jobb a helyzet. Ezt a képet a június 16-i teljes holdfogyatkozás alatt készítette Amir H Abolfath íráni csillagász, a hegyek között megbúvó Firuzkuh település közelében. A fényképen semmilyen trükköt és módosítást nem hajtott végre.

szólj hozzá: A Szatyor Bevásárló Közösség

Ó, testvér, merre visz az utad? 
 

Az én égőm miért csak két hónapig bírja?

szólj hozzá: Még világít a 110 éves izzó

Egy nappal megkésve ugyan, de jelentkezem egy rövid kis bejegyzéssel emlékezésképp a 91 évvel ezelőtti keresztrefeszítésre.

"Még mindig vagyunk, és a valódi határ ott van ahol a magyar himnuszra egy könycsepp kicsordul. Ha a magyar határok nélkül szeret minden magyart határtalanul, akkor nincs az a hatalom amely határt húzhat közé. A határozott kiállás az igazság mellett és a határtalan összertatozás a szeretetben, a valódi örök hatalom."

Ajánlom olvasásra ezt a publicisztikát.

Apámmal és bátyámmal olykor elmélkedünk, mint amatőr fizikusok/filozófusok, hogy mi is az univerzum, az anyag vagy épp az antianyag. Sokszor érdekes következtetésekre jutunk. Az a véleményem, hogy a jövőben napjaink leggyorsabban fejlődő tudományága, a kvantumfizika adhatja meg a választ az élet nagy kérdéseire. Azokra a kérdésekre, amelyekre Jodie Foster is választ várt az apjától (David Morse), aki tulajdonképpen egy űrlény, de felvette a Foster-apuci ruhát, hogy ne ijessze meg túlságosan....áhh hagyjuk. Azért a Kapcsolat nézhető film, bár úgy sejtem Carl Sagan forgatókönyvébe alaposan belerondíthatott a producer...

Elvetve írtam eddig sportról a blogomban, de ma két hír is elérte az ingerküszöböm. Ezek közül is az első a fontosabb: Paul Scholes, a Manchester United élő legendája szögre akasztotta a cipőit.

Minden idők egyik legjobb angol játékosáról mindent elmondanak az alábbi száraz adatok:

Appearances: 676
Goals: 150
Signed from: Trainee
Debut: 21 September 1994 v Port Vale

Honours: Premier League (95/96, 96/97, 98/99, 99/00, 00/01, 02/03, 06/07, 07/08, 08/09, 10/11), FA Cup (95/96, 98/99, 03/04), League Cup (08/09, 09/10), Champions League (98/99, 07/08), Club World Cup (2008), Intercontinental Cup (1999)
 

A következő videót érdemes végignézni, hihetetlenül emócionális. Talán azok is megértenek valamit a szurkolói lélektanból, akik amúgy nem követik az élsportot.
 

A második hír csak egy kis színes. A jégkorong VB-győztes Finnország emlékbélyeget adott ki a győzelem alkalmából, amelyen a világbajnokság-, és minden idők egyik legszebb gólja látható, amelyet a mindössze 19 éves Mikael Granlund szerzett. Kajak kedvet kaptam a bélyeggyűjtéshez... 

Alább megtekinthető a fantasztikus találat.
 

 Viszlát Scholesy!

A Zeitgesit mozgalom bizony egyre szervezettebb, egyre több tagot számlál, és ez által úgy látom komoly lendületet kezd venni. Most például a közelmúlt eseményeire reagált nagyon gyorsan két videóval.

Készülök egy szép nagy poszttal a témában, csak túl sok az információ. Addig is ajánlok egy blogot olvasgatásra: Van magyarázat

És egy vidit is kaptok:

A rendezői munkásságát is és magát a fazont is! Az Antikrisztus tavaly nagyon brutál (értsd: beteg) volt, amint megnéztem a Melancholiát majd írok a két filmről. Addig is egy kis ízelítő von Trier munkásságából a sajtóhoz való hozzáállása tükrében.

Gyakran panaszkodunk a filmfesztiválok semmitmondó jópofizással telő sajtótájékoztatóira, de Lars von Trierben mindig bízni lehet, hogy feldobja néhány csípős megjegyzéssel és ironikus poénnal az eseményeket. Szerdán Cannes-ban, a Melancholia című filmje reggeli vetítését követő sajtótájékoztatón felülmúlta önmagát ellentmondásos humorból, és voltak, akiknél ki is csapta a biztosítékot a dán mester, többek közt filmje egyik főszereplője, Kirsten Dunst is kissé megütközve hallgatta az elszálltabb kijelentéseit.

"Elképzelhető, hogy szar a film, persze remélem, hogy nem az, de jó eséllyel mégis csak az. Semmiképp sem érdemes megnézni." Aztán közölte, hogy inkább a következő filmjéről szeretne beszélni: "Kirsten találta ki, hogy legyen egy meztelen jelenete a Melancholiá-ban. Én mondtam neki, hogy nem illik a filmbe, de ragaszkodott hozzá, és most telhetetlenné vált, ezért a következő filmem egy három-négy órás pornófilm lesz vele". Elmesélte, hogy a Melancholiá-n egy új operatőrrel, Manuel Alberto Claróval dolgozott, aki figyelmeztette, hogy ne kövesse el a középkorú férfirendezők jellemző hibáját, hogy a filmjeiben egyre fiatalabb, egyre többet meztelenkedő nőket mutat, ami nagyon hasznos tanács volt, "mert eszembe juttatta, hogy pont ezt kell tennem!".

Mindenkit megnyugtatott, hogy mostanában jól van, és leszokott az alkoholfogyasztásról is. Tette ezt annak ellenére, hogy "elméleti szinten ellenzi a nem ivást".

"Sokáig azt hittem, hogy zsidó vagyok, és ezzel elégedett is voltam, egészen, amíg fel nem tűnt a színen Susanne Bier. Aztán megtudtam, hogy valójában náci vagyok, és ezzel is elégedett vagyok". Itt még csak Bier rajongói sértődtek meg, de a rendező azzal folytatta, hogy "megérti Hitlert" és "szimpatizál vele". Amikor a teremben néhányan felhördültek, gyorsan hozzátette, hogy "persze csinált rossz dolgokat, és nem a második világháborúra gondoltam, amikor azt mondtam, hogy megértem. Csak vicceltem, nincs semmi bajom Susanne Bierrel és nagyon is pártolom a zsidókat. Na jó, azért nem túlságosan, mert Izrael eléggé idegesítő". :D

Ezen a ponton lett vége a sajtótájékoztatónak. (Forrás: Origo)
 

Ha létezik az arc... hatalmas!

Vendégposzt következik. Forrás: Ne Oltsál Blog 
 

Gondoljátok csak meg: Jézus megszületett, tanított, majd meghalt a kereszten 33 éves korában, viszont 3 nap múlva újjászületett és a mennybe ment. (Van ebben a mítoszban némi inkonzisztencia, mivel elvileg a halál után úgyis mindannyian a mennybe, vagy rossz esetben a pokolba kerülünk, nem kell hozzá a Földön újjászületnünk, de ennek a cikknek nem ez a témája, szal hagyjuk.) Ezzel szemben Osama meghalt 2001 decemberében, majd valszeg feltámadt, mert még elkövetett egy csomó terrorcselekedetet, rémisztgette a fél világot videóüzeneteivel majdnem 10 éven keresztül, míg végül az amcsik megtalálták és meggyilkolták.

Összesítve:

Jézus: 2 születés, 1 halál; Bin Laden: 2 születés, 2 halál. Menőbb. 

Bin Laden persze más vonatkozásokban is nagyobb hatalmú volt, mint a mi Jézus Krisztusunk. Pl. annak ellenére, hogy rajta volt az FBI legkeresetteb terroristái listáján, valahogy elvarázsolta az illetékeseket és USA tulajdonú kórházban kezeltette vesebaját, ami az amcsiknak fel sem tűnt. Aztán: Jézus a csodáinál személyesen kellett, hogy jelen legyen, pl. gyógyítani is csak úgy tudott, ha rátette a kezét a betegekre; Bin Laden viszont a távolból pusztított el kb. 3000 embert a WTC-ben, majd feltámadása után a madridi merényletet és a londoni bombatámadást is lazán összehozta, mindezt bújkálva a hegyek között, mondhatni távirányítással. Gondolom, miután feltámadt, visszatért az egészsége is, hiszen azóta nem látogat súlyos vesebetegségével sem amerikai, sem más illetőségű kórházakat. Mondjuk ezt egy ilyen nagyhatalmú mumustól el is várhatjuk, hogy rendben legyen az erőnléte, különben hogyan is tudna jó hatásfokkal gonoszkodni itt e Földön.

„...az akciót egy kis létszámú amerikai csoport hajtotta végre Pakisztánban, amely tűzharc során megölte bin Ladent, majd elhozta a helyszínről a holttestét. Az akcióban az amerikaiak közül senki sem esett el.”

„A terroristavezér elleni rajtaütésben négy helikopterrel egy lakóházra csaptak le a pakisztáni fővárostól északra fekvő város, Abbotábád Bilal nevű negyedében - közölte egy pakisztáni hírszerzési tisztviselő.” (Origo)

Abbotabad, hol is van ez? Kb. 110 km-re a pakisztáni fővárostól, mindössze 300 méterre egy elit pakisztáni katonai kiképzőtelep mellett. Én is ezt választanám bujdoklásra, ha tehetném...

„Egy helikopter lezuhant, melyet elmondása szerint a földről találhattak el.” (Origo)

Hmmm... az a helikopter biztos távírányítós volt, vagy valami gumiborítása lehetett, hogy mindenki sérülés nélkül túlélte a zuhanást...

„A washingtoni kormányzat egyik magas rangú tisztviselőjének elmondása szerint Oszama bin Ladennel együtt öt ember (a családtagjai) halt meg a katonai műveletben.” (Origo)

Kizárólag családtagok. Se testőrök, se személyzet, se más áldozat. Ja, és valószínűleg a helikoptert lelövő illető is családtag, vagy maga Oszama volt. Az amcsik legpontosabb bevetése ever...

„12:32 Elfogták Bin Laden két feleségét is

Pakisztáni közlés szerint mintegy negyven percig tartott az Oszama bin Laden lakóhelyét ért támadás, melynek során a terroristavezér testőrei a háztetőről lőttek a támadó helikopterekre, amelyek közül egy lezuhant. Sajtóhírek szerint a kommandósok megölték Bin Laden egyik fiát, valamint még három másik férfit is, akiknek személyazonosságát nem közölték. Elfogták továbbá Bin Laden két feleségét és négy gyermekét.” (Origo)

A testőrök is családtagok voltak. Ennyi.

„09:55 Állítólag tengerbe temették Bin Laden testét

Egy meg nem nevezett amerikai tisztviselő a CNN-nek azt mondta, bin Laden testét a tengerbe temették. A tisztviselő szerint a holttestet iszlám szokások szerint kezelték, de részleteket nem közölt. Korábban még azt állították, a testet az amerikaiak magukkal vitték, hogy DNS-vizsgálattal azonosítsák.” (Origo)

Vajon miért kellett a legkeresettebb terrorvezér holttestétől 24 órán belül nyomtalanul megszabadulni? Biztos elkezdett büdösödni...

„19:53 Repülőgép-hordozóról küldték hullámsírba Bin Ladent

Egy repülőgép-hordozó fedélzetén, az Arab-tengeren adták meg a végtisztességet Oszama bin Ladennek - közölte hétfőn Washingtonban egy névtelenül nyilatkozó amerikai hivatalos forrás. "Ma az elhunyt számára vallási szertartást tartottak a Carl-Vinson amerikai hadihajó fedélzetén. Ezt az iszlám hagyományok szerinti temetés követte. A halottat megmosdatták, és testét fehér lepelbe burkolták" - idézte az MTI.” (Origo)

„A helikopterek egy észak-pakisztáni légi bázisról indultak bevetésre.” (Origo)

A légibázis északon, Abbottabad, bin Laden rejtekhelye szintén északon, a temetés pedig az Arab tengeren, ezektől legkevesebb 1300 km-re, egy amerikai repülőgép-anyahajón történt.

Miért kellett bin Laden testét ilyen messzire vinni? Biztos a DNS vizsgálatok miatt! Ami:

„12:47 Egyelőre nem biztos, hogy volt DNS-vizsgálat

Amerikai hivatalnokok közölték, hogy arcfelismerő technikákat és egyéb módszereket használtak Oszama bin Laden holttestének azonosítására - írja a CNN. A nemzetbiztonsági hivatal azonban nem erősítette meg azokat a korábbi sajtóhíreket, hogy DNS-vizsgálatot is végeztek volna.” (Origo)

Öööö... akkor ez nem. Akkor biztos azért, hogy az iszlám szokások szerint temethessék el!!!

„13:56 A hullámsír ellentétes az iszlám vallási szabályaival

Dalil Boubakeur, a párizsi nagymecset rektora szerint az, hogy Oszama bin Ladent az amerikaiak a tengerbe temették, "teljesen ellentétes az iszlám szabályaival" - írja az MTI a rektor környezetébe tartozó forrásra hivatkozva, hozzátéve, hogy Dalil Boubakeur "nagyon meglepődött" a híren, és annak ellenőrzését kérte.

A muzulmán hagyományok azt írják elő, hogy az elhunyt holttestét először szappanos, majd tiszta, végül pedig kámforos vízzel le kell mosni, mielőtt három gyolcsdarabba betekernék. A sírba tétel pedig földben, koporsó nélkül kell hogy történjen. A holttestet Mekkával párhuzamosan kell elhelyezni, a fejet kissé jobbra, Kába szentélye, a mekkai nagymecset felé fordítva.” (Origo)

Öööö... akkor...

„Obama hangsúlyozta, hogy az akció „nem az iszlám ellen irányult, mert bin Laden nem volt muszlim vezető”.” (Origo

Öööö... akkor miért is kellett EGYÁLTALÁN bármilyen állítólagos iszlám szokás szerint eltemetni? Egy BŰNÖZŐT???

„Egyesek jobban éreznék magukat, ha az USA bin Laden testével parádézna a kamerák előtt és elvinnék a testét az Egyesült Államokba törvényszéki vizsgálatra.”

„Találni egy olyan országot, amely elfogadja a test 24 órán belüli temetését, csak hogy tartsa magát az iszlám tradíciókhoz, igen nehéz lenne – mondta egy hivatalnok.” (The Daily Bell)

Öööö... Váltsunk témát...

„11:03 Nem a halott bin Laden fotóját mutogatják a tévében
Sem az Egyesült Államok, sem Pakisztán nem igazolta annak a fotónak a hitelességét, amely Oszama halálának bejelentése után tűnt fel néhány televízió adásában, sőt, két amerikai hivatalnok figyelmeztette is az NBC tévétársaságot, hogy a kép nem hiteles. A fotón egy Oszama bin Ladenre hasonlító férfi véres feje látható, a sérülések megfelelhetnek annak a reggeli hírnek, hogy fejlövés végzett Oszama bin Ladennel. Az NBC fotóblogja szerint a kép hamisítvány, azt Oszama egy 1998-as fotójából készítették.” (Origo)

„18:25 Túl véresnek tartja a Pentagon a Bin Laden haláláról készült fotókat

A BBC washingtoni tudósítója szerint készültek képek Bin Ladenről, de a Pentagon várhatóan túl véresnek találja őket ahhoz, hogy közzétegyék.” (Origo)

Miért, a hamis fotó olyan esztétikus volt???

„11:11 Nem volt internet és telefon Bin Laden rejtekhelyén” (Origo)

A kapcsolatot a külvilággal telepatikusan tartották. Ne felejtsd, Oszama menőbb, mint Jézus!

„10:06 Washington nem egyeztetett Pakisztánnal

Az Egyesült Államok nem értesítette előre a pakisztáni hatóságokat az Oszama bin Laden elleni katonai akcióról. Az amerikai kormány egy magas rangú illetékese azzal magyarázta a pakisztáni szuverenitás megsértését, hogy "törvényes és erkölcsi kötelességének érezte, hogy cselekedjen".” (Origo)

Minek is? Ha holnap esetleg a szomszédodban valami rémisztő katonai akció folyna, helikopterekkel meg kommandósokkal, ne ijedj meg, biztos az amcsiknak van valamely ellenségükkel elszámolnivalójuk.

„13:18 Téglától tartott az amerikai hadsereg

A BBC biztonsági szakértője szerint Amerika azért csak az akció után vonta be a részletekbe a pakisztáni titkosszolgálatot, mert féltek attól, hogy egy tégla van a szervezetben, aki riasztaná Oszama bin Ladent. Frank Gardner szerint hasonlóan közel jártak a terroristavezér elfogásához 1998-ban, amikor Bill Clinton kiadta a parancsot, hogy bombázzák Bin Laden táborát, de az akció kezdetére Bin Laden eltűnt.” (Origo)

Igaz, utána Dubai-ban egy amerikai kórházban kezelték, ahol a CIA egyik ügynöke meg is látogatta és kedélyesen elbeszélgetett vele. Biztos azt az alkalmat is a pakisztáni téglák rontották el...

„14:34 Bin Laden megölése volt a cél

Az USA különleges egységeinek küldetése az volt, hogy megöljék az al-Kaida vezetőjét, nem pedig az, hogy elkapják - írja a Reuters hírügynökség amerikai biztonsági forrásokra hivatkozva. "Ez egy gyilkossági hadművelet volt" - fogalmazott a lapnak az egyik hivatalnok.” (Origo)

Végre (?) egy pont, amelybe nem tudok belekötni. Az Egyesült Államok ma az a hatalom, mely teljesen önkényesen dönthet nem csak hogy egy ember, de akár egy egész nemzet életéről-haláláról. És mindezt nyugodtan ki meri mondani, a média leközli és a világ rendben lévőnek tartja. Nem lehet csodálkozni azon, hogy  amikor már nagyon kínos kezd lenni a világ vezető katonai hatalmának sikertelensége ez ügyben, akkor arra sem veszik a fáradtságot, hogy egy hibátlan fedő sztorit dolgozzanak ki Osama bin Laden kamu megölésére. Szomorú ez, nagyon.

„Minden rossz forrása az USA” (Origo)

Szerintetek?
 

Figyelem, a következőkben az épelme megzavarására alkalmas képeket mutatok be, amelyekkel a közelmúlt egy nagyon fontos eseményéről fejtem ki vélemé-nyemet. A rendszeresen erre tévedőknek talán nem okoz meglepetést a szkepti-cizmusom.

Találós kérdés! Hány meghatározhatatlan "terrorista" kell két ország lerohanásá-hoz? Egy. Plussz egy kis marketing...

Találós kérdés második felvonás. Hány darab szépészeti szalon üzemel az Afga-nisztáni barlangokban?

Először is elnézést a kis szünet miatt. Szakdolgozatírás és egyéb elfoglaltságok miatt nem jutott idő a blog ápolására, na de nemsoká nyakamba szakad egy kis szabadidő és minden király lesz!

Kezdetnek ajánlanék egy filmet, amely arra késztetett, hogy szóljak valamit az éterbe eme késői órán. 
 

"Mily boldog az, ki feddhetetlen.
A világ is feledi, ki elfeledte már.
Ez a makulátlan elme örök ragyogása!
Az ima meghallgatásra lel, s a kívánság lemondásra." - Alexander Pope
 

Az IMDb-szavazók véleménye szerint minden idők 61. legjobb filmje az Eternal Sunshine of the Spotless Mind. Nem érdemtelenül áll ilyen előkelő helyen ez a mű. Egyrészt az ember életét egy egészen szokatlan metafórikus környezetbe helyezi, a főszereplő a történet eredetiségének jóvoltából a saját emlékeivel kerül kapcsolatba miközben a saját elméjében kalandozik. A film akkor tud igazán hatásos lenni, amikor a néző a saját életére vetíti a látottakat. Ezt segíti az, hogy Jim Carrey karakterével, annak minden szerencsétlenségé-vel együtt könnyű azonosulni. Ugyanolyan béna mint mi vagyunk, ugyanolyan béklyókkal. Minden szenvedése, és minden kudarcba fulladt próbálkozása egyben a miénk is.

Jim Carreynek nem sok komoly szerepe akad karrierje során, sajnos vagy nem sajnos, de tény, hogy beskatulyázták az első szerepei után, ebben a filmben azonban van tere kiteljesedni. Én megvettem amit elém rakott. Különösen tetszik abban a pár jelenetben, amelyben egyedül játszik. 

Kate Winslet-től alapesetben engem kiver a víz! Egyszerűen irritál. Még az Oscar-díjas alakítása a Felolvasó-ban sem változtatott ezen az álláspontomon, míg a David Gale életében még Kevin Spacey játékát is lerontja. Akárcsak a Szabadság útjaiban DiCaprio alakítását, a Titanicról nem kívánok itt írni! Azonban minden előítéletem ellenére most nem tudok rosszat írni Winslettről, ez a picit alternatív világ úgy látszik fekszik neki.

Nézzétek meg!

szólj hozzá: Földünk, a műanyag bolygó

...hogy milyen káros ha a gazdaság a maga grafikonjaival befurakszik a mindennapi életünkbe! :-D

Az elmúlt héten volt szerencsém megtekinteni Rékasi Károly Wass Albert-estjét, amely a Koltay Gábor által rendezett Adjátok Vissza a hegyeimet! című film nyomán készült. Mély nyomot  hagyott bennem ahogy a zene és az előadásmód egyesült az író mondanivalójával, egy órán át folyamatos katartikus érzés ejtett rabul. Szüntelenül borsódzott a hátam, majd az előadás végén, mint a szenvedélybeteg akinek az elméje újabb adagért rimánkodik, úgy kérte a lelkem, hogy még, még, még. Amint kiléptem a művelődési ház ajtaján azzal a jóleső érzéssel szétáradva a testemben, elkezdett vinni a lábam és az öt perces hazafelé vezető útból másfél óra lett. Akkor, a séta közben megfogalmazódott pár gondolat bennem...

Miért nincs ilyen előadás minden héten? Miért? A magyar értelmiség (köztük rengeteg színésszel) rettentően képmutató amikor szépirodalomról vagy akár komolyzenéről van szó. "Ezt a zemberek úgysem olvassák, nem hallgatják!" És megvető szánakozó pillantásokkal tekintenek le a "pornépre" az elefántcsonttoronyból. Igenis van igény, kínálat nincs! Rékasi Károlynál bizonyosan vannak jobb színészek az országban, mint ahogy írók, költők terén sem állunk rosszul. Mégsem látjuk Gálvölgyi Jánost, Rudolf Pétert, Szabó Győzőt József Attila vagy Márai költeményekkel "turnézni". Én elhiszem, hogy a művészetbe is betört a piacgazdaság. Minden bizonnyal nem a legjövedelmezőbb 200 fős művelődési házakban fellépni, mégis úgy gondolom, hogy ha egy művész egyetemes értékeket akar az egész országnak közvetíteni, akkor ezt kell tennie, erre kellene ösztönöznünk a színészeinket, mert az ország nem csak Budapestből áll! Ha pedig a művész úr marad a tornyában, inkább pénzt keres boldogság helyett, akkor ne neveztesse magát művésznek.

Bár a felsőbb tízezernek talán új lesz amit mondok, de a jónép művelődési szokásait alapvetően a (hazánkban egekben szárnyaló) jövedelemszint és a (millió-millió) szabadidő határozza meg. Ki kell mondjuk: az átlagmagyar bizony nem nyolc órát dolgozik, sokkal többet, még ha feketén is. Sokan hosszú órákat utaznak tömegközlekedéssel a munkahelyükig, mégsem kapnak költségtérítést, de még csak el sem mehetnek 40 évesen nyugdíjba. Hétvégente általában a hitelből vett házukat próbálják tőke nélkül minden szempontból értékelhető családi lakássá varázsolni, és ha marad egy kis idejük, megpróbálják jó dolgokra nevelni a gyerekeiket. Ha marad idejük. A számlák-munka-munka hármas csapdában vergődő magyarok művelésén nyilván nem segít a TV sem, de higgyétek el, sokszor a televízió előtt ülőkben is ott van az igény a jobbra, de ha nem adunk nekik lovat, hát beérik a szamárral. Ezt szoktam vehemensen előadni, amikor a kereskedelmi TV-k védelmezői arról beszélnek, hogy az országnak való világ kell! A TV költséghatékony, rászokni meg könnyű. Egy verses kötet 5-6-7 ezer forintba kerül, egy színházi kiruccanás négy főre utazással tízezer forint alatt sehogy sem jön ki. Olcsóbb, hatékonyabb "kultúraiparra" van szükség.

Mondanom sem kell, hogy kevés pénzből az ember nem szeret zsákba macskát venni! Márpedig - saját tapasztalatból mondom, hogy - a fantasztikus oktatási rendszerünknek (amelyet sokszor fogok még ostorozni)  köszönhetően még az irodalmi művek is ebbe a kategóriába tartoznak. Egy átlag frissen érettségizett diák jó esetben meg tudja nevezni a Himnusz, a Szózat és a Nemzeti dal íróit, de három József Attila művet már biztosan nem, szavalásról nem is beszélve. Hogy várhatnánk el így tőle, hogy karácsonykor szépirodalmat pakoljon a bevásárlókosarába? Sehogy. Csak közvetlen nyomásra, ha valamiről jó kritikákat hall, esetleg egy barátja ajánlgatja nagy vehemenciával, akkor talán. Ezért kell házhoz menni és dörömbölni az ajtón! Ezért kell végigjárni az országot húzónevekkel, olyan írókkal és olyan előadókkal, színészekkel akikre kíváncsi a nagyérdemű! Egyszerű józan paraszti eszemmel és lélektanommal szívesen ülök be egy elismert színész két órás estjére, mert tudom, hogy biztosan minőségi produktumot fogok látni, egy nagy ember életének kivonatát. Majd miután megjött a katarzis - mert jönni fog -, azután lehet majd menni a könyvesboltba!

Szívből jövő köszönet jár Koltay Gábornak, Rékasi Károlynak, és legfőképp Gróf Czegei Wass Albertnek!

A magam húsz esztendejével én már rég nem abba a korosztályba tartozom, amely diafilmeken nőtt volna fel. A szüleim azonban igen, így néha napján előkaptuk a szekrényből a vetítőt és végigtekertük azt a pár diát, amely nem veszett el a költözések alkalmával. A közös mesélés gyereknek felnőttnek egyaránt élmény volt. Nem racsított egy ifjonc sem, hogy kapcsoljuk be a TV-t, a pléjsztésönt vagy a tudom is én mit... Szörnyű világ volt...

Ami ezeket a régi emlékeket a felszínre hozta bennem, az az, hogy rátaláltam egy új oldalra, amely a régi diafilmeket digitalizált formában tárja elénk: www.diafilmmuzeum.hu 

Rengeteg témában rengeteg dia van és lesz feltöltve az oldalra, amely amellett, hogy rettentően szórakoztató még hasznos is. A szakdolgozatomhoz több mint húsz képet találtam az oldalon! Az egyetlen kellemetlenség, hogy olykor még lassú a képek betöltése, de bízunk benne, hogy ez a hiba eltűnik majd, ahogy épül az oldal. Böngésszétek ti is a meséket, vagy a kádári propaganda gyöngyszemeit, jól fogtok szórakozni!
 

Szeretnék átölelni ma egy embert,

Ki olyan árva s vágyak özvegye,

Mint jómagam, s kit a tavasz sziven vert,

S kondor haján kopog az ősz jege,

Kinek ha volt is pirosbetűs napja,

Tintát hozzá véréből szűrt a Sors,

Vén bánatok fia és újak apja,

Csöndes tűnődés lankadt léptü papja,

Örülni lassú, és csüggedni gyors;

Kit nemessé emelt a föld porából

Sok ritka szenvedés, de nem kevély

Kitűnni a törpék sekély sorából,

És címere egy hervadt falevél,

Ha kővel dobták, szívét dobta vissza,

Ha szívvel dobták, halkan énekelt...
 

Nos, a nagymamám egy nagyszerű ember volt, megtanított Monopoly-játékot játszani. Megértette, hogy a játék lényege a birtoklás, mindent felhalmozott, amit csak tudott, és végül ő uralta a játékot. És a végén mindig ugyanazt mondta nekem. Rám nézett és azt mondta: „Egy nap majd megtanulod, hogyan játszd a játékot.” Egy nyáron aztán minden nap, reggeltől estig Monopolyztam, és azon a nyáron megtanultam, hogyan kell játszani. Rájöttem, hogy csak úgy nyerhetek, ha teljes elhatározottsággal felhalmozok mindent. Megértettem, hogy a pénz és a birtokok...ebben számoljuk, ki milyen jól játszik. A nyár végére már könyörtelenebbé váltam, mint a nagymamám... Képes voltam akár áthágni a szabályokat, csak hogy nyerhessek. És azon az őszön leültem vele játszani. Mindent elvettem tőle, végignéztem, ahogy az utolsó dollárját is átadja, és legyőzötten távozik. 
  De még volt valami, amit meg akart tanítani nekem. Azt mondta: "Most pedig mind megy vissza a dobozba. Az összes ház és hotel, minden vasút és közüzemi vállalat... Minden ingatlan és az összes csodálatos pénz.... Most ez mind megy vissza a dobozba. Semmi sem volt igazán a tiéd. Izgalomba hozott egy kis időre, de ez mind itt volt mielőtt leültél az asztalhoz és még utánad is itt lesz. Játékosok jönnek, játékosok mennek. Házak és autók...címek és ruhák....Még a tested is.” Mert az az igazság, hogy minden, amihez ragaszkodsz, amit elfogyasztasz vagy felhalmozol, az mind megy vissza a dobozba és elveszítesz mindent. Szóval meg kell kérdezned magadtól: mikor végre megkaptad a nagy előléptetést, miután megvásároltad, amire leginkább vágytál, mikor megvásároltad a tökéletes otthont, mikor spóroltál a pénzügyi biztonságod miatt és megmásztad a siker létráját a legmagasabb fokáig, amit csak el tudtál érni... és az izgalom elmúlik - mert el fog múlni - AKKOR MI VAN? Milyen messze kell elmenned ezen az úton, mielőtt meglátod, hogy hova vezet? Nyilván megérted, hogy soha nem lesz elég. Szóval fel kell tenned magadnak a kérdést: Mi az, ami számít? 
 

Ezzel a monológgal indít a harmadik Zeitgeist-film, amely a Moving Forward alcímet viseli. Hosszú terjedelme ellenére azért másoltam be szóról szóra, mert úgy gondolom csodálatosan foglalja össze azt amiről beszélünk. Csodálatos metafora. Tényleg egy óriási Monopoly-játék részesei vagyunk! Nő a gazdaság, a javakat kevesebben birtokolják, több a szegény, azaz közvetlen közelről figyelhetjük a tőke folytonos koncentrációját! Persze vannak bálványaink, akik utat mutatnak nekünk, hogy igenis ki lehet törni lentről, és csilingelő zongorahangok tépik szívünket a Fókusz-riport alatt. Pákó megcsinálta! (Jobbik vagy rosszabbik nem tudom, de az RTL-székházért magam sem ejtenék egy könnycseppet sem!)

A megnövekedett karakterszámra és a főtéma változatlanságára való tekintettel a Moving Forward részletes boncolgatását egy trailerrel helyettesítem.
 

Engedjetek meg egy kis témábavágó kitérőt. A februári Oscar-gálán a 2010-es év legjobb dokumentumfilmjének az Inside Job-ot (Bennfentesek) választották az akadémikusok. (ITT megrendelheted, vagy ha ügyes vagy letöltöd.) A film a világgazdasági válság kialakulásának előtörténetét, körülményeit meséli el. Sokan közületek talán kiakadnak ennél a résznél, hogy már megint ezzel a rohadt közgázzal jövök, de mivel ez az egész struktúra alapköve, így beszélnem kell róla. Az Inside Job abban az aspektusban a Zeitgeist fölé nő, hogy a másik oldalról is megszólaltat bankárokat, lobbistákat, képviselőket, akik az általuk elmondottak megfelelő szövegkörnyezetbe helyezésével azt leplezik le és teszik nevetségessé, amit képviselnek. Ez ebben a filmben gyakorlatilag az egész rohadt pénzpiacot jelenti. Olyan "turpisságokról" rántja le a leplet a film mint például, hogy a Lehman Brothers bank kötvénycsomagjainak besorolása két nappal a bank csődje előtt még AA-s volt, tehát a második legbiztosabb értékelést kapta. Vettek is belőle dögivel a nyugdíjpénztárak, jusson ez annak is eszébe, aki most Orbánt szidja.

De hogy arra térjek, amit végülis ki akarok hozni ebből a mellékszálból: az amerikai társadalom éledezik! Hajlmosak vagyunk dölyfös kultúrális felsőbbrendűséggel tekinteni a tengeren túlra, nyilván ennek okai vannak (az átlagamerikai műveltsége, médiabűvülete valamint a nagyüzemben idiótákat termelő oktatási-rendszerük), de azt látni kell, hogy ha egy olyan film, amely nyíltan elítéli a milliók szenvedésén nyerészkedő Alan Greenspan-éket Oscar-díjat kap a megszokott elhallgatással ellentétben, akkor bizony valami történik odaát. Hiába, a fény mindig sötétből fogan! Egyre több amerikainak van elege a folytonos háborúsdiból, egyre többen kapcsolják ki a TV-t, és egyre többen kezdenek gondolkozni.

Végezetül álljon a bejegyzés végén stílszerűen a teljes Moving Forward magyar felirattal. A következő részben a dolgok magyarországi állásáról és fórumairól szólok majd.

szólj hozzá: ISTENI MŰSZAK (GODLY SHIFT)

Azon véleményem, mi szerint a világ jelen állapotában torz és beteg, újabb megerősítést nyert ma. Az Ébredés című bejegyzésemben és a Wikileaks-ügy kapcsán is írtam már az amerikai (szabad piaci kapitalista gazdaságmodelltől el nem választható) külpolitika álszent és hazug mivoltáról. A kormányzati kommunikáció és a zsebben lévő média pedig civilek, ártatlan gyerekek nagyüzemszerű mészárlását legalizálja azzal, hogy mindez a demokrácia védelmében történik. Nem, nem azért mert az amerikai gazdaság évtizedek óta életképtelen és ciklikus külső tőkeinjekciók (jelen esetben a háborúk) nélkül összeomlana. 

Mikor kapunk észhez? "This shits got to go!" - Jacques Fresco

Az origo cikke alapján: Egy fiatal földműves szorgoskodott egymagában, a távolban néhány másik amerikai katona őrködött. Más afgánt nem is lehetett látni, csak a tizenöt év körüli, szakáll nélküli, zöld dzsekis fiút a mákmezőn. A katonáknak elegük volt abból, hogy hiába vezényelték őket a Stryker páncélozott csapatszállítókkal Afganisztánba 2009 nyarán, nem értek el számottevő katonai sikereket. Bevetésükkor azt a feladatot kapták, hogy vadásszák le a tálibokat, de a szakasz az első hat, Afganisztánban töltött hónap alatt egyetlen ellenséggel sem találkozott. A katonák dühösek voltak és unatkoztak. Morlock és Holmes pastu nyelven hívta oda a mákmezőn szorgoskodó fiút, Gul Mudint, aki fegyvertelen volt, és barátságosan nézett a katonákra a Rolling Stone által idézett katonai vizsgálatok jegyzőkönyveiben szereplő tanúvallomások szerint. A két katona hamar ráparancsolt a fiúra, hogy maradjon állva, ahol éppen van, majd egy vályogfal mögé térdelve felé dobtak egy gránátot. A robbanás után tüzet nyitottak rá automata fegyvereikből. A fiú holtan bukott előre.

Így halt meg egy idős férfi, Marach Aga is, akit egy Kari Kejl nevű faluban parancsoltak ki otthonából, az utcán a lábához dobtak egy lopott AK-47-est (amellyel előzőleg egy sorozatot eresztettek egy közeli házfalba), és közvetlen közelről megölték - derült ki a vizsgálati anyagokból.

Egy feltehetőleg süket és értelmi fogyatékos idős férfit öltek meg, akibe éjszaka akadtak bele, és nem engedelmeskedett a felszólításuknak, hogy álljon meg feltartott kézzel. Negyven golyót eresztettek bele. Hogy elkerüljék a vizsgálatot, itt az AK-47-es tölténytárát dobták el a gyilkosság helyszínén, hogy igazolják: támadási helyzetről volt szó.

A katonák, megúszva az első gyilkosságokat, szinte vérszemet kaptak: volt olyan alkalom, amikor illegálisan beszerzett orosz gránátokat dobáltak ki a járművek ablakán, majd a robbanás után össze-vissza kezdtek lövöldözni, lakott területeken. A tanúvallomások szerint annak a lehetőségét is taglalták, hogy cukorkákat szórnak ki a Stryker elé és mögé, majd egyszerűen áthajtanak az édességet összeszedni igyekvő afgán kisgyerekeken, vagy egyszerűen csak rájuk lőnek.

A rajparancsnok pedig rendre levágta áldozataik jobb kisujját, amelyeket ő vagy társai nejlontasakokban őrizgettek trófeaként. Egyik társa, Michael Wagnon, az éjszaka lelőtt, feltehetőleg értelmi fogyatékos férfi golyók által széttépett koponyájának egy darabját tette el emlékbe.

A felettesek - és beosztottjaik - hozzáállását jól jellemzik a Morlock vallomásának utolsó részében elhangzott mondatok: "A szakasz összes tagja - a szakaszvezető, a szakaszparancsnok - mindenki leszarja ezeket az embereket" - mondta a helyiekre, majd egy ásítás után így folytatta: "Történhet bármi szar, a szakaszparancsnok őrmester meglapogatja a válladat: Jó munka. Szard le őket!"

A mészárlásokról készült képek, amelyeket a katonák saját szórakoztatásukra készítettek megtekinthetők. Csak erős idegzetűeknek! Aki azt hinné ez a történet csak pár kirívó esetről szól, és ez egyáltalán nem általános tendencia az amerikai hadseregnél, az írja be Abu Graib iraki börtön nevét a google képkeresőbe.

A globális változás első lépése a valós status quo felismerése, leírása. Tegyétek ezt ti is, akik ezt a bejegyzést olvassátok. Tegyétek fel a kérdést: Ebben a világban akarunk élni?

Ebben a mondatban foglalható össze A jövő kezdete (Pay it forward) című film legfőbb üzenete. Többek közt ezért is lett ez a film nálam 10/10-es.

"Egy Las Vegas-i iskolában azt a feladatot kapják a gyerekek új tanáruktól, hogy álljanak elő valamivel, ami tényleg jó értelemben véve lenne képes megváltoztatni a világot. A tizenegy éves Trevor (Haley Joel Osment, a "Hatodik érzék" halottlátója) az "add tovább" koncepciójával rukkol elő. Az elképzelés szerint, ha ő tesz három emberrel valami jót, és aztán ez a három ember ugyanígy tesz majd másik három emberrel, egy idő után a Föld egész lakosságához el kell, hogy jusson a jótettek egyike. Tanára, Mr. Simonet (Kevin Spacey) lát fantáziát a dologban, s arra bíztatja a fiút, hogy próbálja ki a teóriát a gyakorlatban is. Trevor tehát munkához lát."

"A film erőssége a sztorijában rejlik. A tizensok éve a fogyasztói társadalom nihilista gyerekeivel küszködő humanista tanerőt egy diákja komolyan veszi. Ez, a már magában is meseszerű képlet turbósodik azzal, hogy a "tedd jobbá a világot" házi feladatot Trevor McKinney 7. osztályos tanuló egy sajátos érzelmi piramisjáték kidolgozásával megvalósítani látszik."

Az alkoholista anya (Helen Hunt) karaktere nagyszerű, a kritikusokkal ellentétben én a feleségverő apaféleség (Jon Bon Jovi) feltűnését sem találom feleslegesnek, de ami igazán eladja ezt a filmet, ami igazán magával ragad, az Simonet tanár úr karaktere és Kevin Spacey játéka, a film csúcspontja, amikor ő elmeséli a testén lévő égésnyomok keletkezésének történetét. A kisfiú Haley Joel Osment performansza az egyik legjobb, amit gyerekszínésztől valaha láttam. Kár, hogy őt is utolérte a Macaulay Culkin-effektus, és serdülő kora után inkább foglalkozott a drogokkal, mint színészi karrierjével.

A film fináléja (amely kapott pár kritikusi megrovást, miszerint túl hollywoodi) egészen drámai, abszolút katarzissal keltem fel az ágyról. Azután, hogy elkezdtem olvasni a film kritikáit, csak akkor jöttem rá, hogy bizony van egy pár közhely a filmben, de ez mozizás közben egyáltalán nem zavart, nem is vettem észre és szerintem ez a lényeg. Az aktuális és értékes mondanivaló a fantasztikus színészi játékkal keveredve egy remekbe szabott filmet eredményezett. Nálam a kedvencek közé került.